A világ új képe

Állandó kiállításunk a világhírű teoretikus és képzőművész Kepes György sokoldalú művészetére épül, amely mai szemmel közelít a művészet és a technológia kapcsolatához. Kepes hatvan éve megjelent korszakalkotó könyve nyomán a művészet, a tudomány és a technika találkozásának alapvető kérdéseit veti föl, a korabeli dokumentumokat mai gondolkodásunkkal szembesítve.

A XX. században Kepes az elsők közt ismerte fel a tudomány eredményeinek művészi felhasználásának lehetőségét. A kiállításon megtekinthetőek amerikai magángyűjteményekből származó lírai festményei, avantgárd fotói, a fénnyel mint kreatív médiummal alkotott művei, és fotóarchívuma.

Kepes György egyike volt azoknak a nagy művészeknek, akik a reneszánsz humanista műveltség holizmusát megértve „a tudós agyával”, egyfajta homo universalisként tekintettek a természetre, hogy annak működését megértve, párhuzamba állíthassák a tudomány és a technika lélegzetelállító eredményeivel. Kepes több szálon futó és szerteágazó tevékenysége – hiszen festőként, pedagógusként, fényképészként, elméleti íróként és szerkesztőként egyaránt dolgozott – új művészeti ágak megszületését eredményezte.

Kepes György számos nagy jelentőségű munkát készített a fénnyel kapcsolatban. Ezek sorába tartoztak többek között az 1949-ben az első, képzőművész által készített programozott fényfal Bostonban a RadioShack homlokzatán, az 1959-ben megvalósított KLM székház kinetikus fényfala New York Times Square-én; a Cambridge, Harvard Square-i metrómegállóba készített kinetikus fényfala, illetve a szakrális dekorációi. Chicagótól – San Francisco-ig számos helyen megtalálható további fényművészeti munkáit hosszan sorolhatnánk.

A Kepes Intézet különleges, interaktív állandó kiállításán a műtárgyak életre kelnek – a mai kor technikájával, okostelefonnal, AR–applikációval, holografikus technológiával megmozdulnak, interaktív audiovizuális élményt nyújtanak.

Kepes Györgynek az e kiállítás címét adó A Világ új képe című könyve a tudomány és a művészet találkozására koncentrált, megmutatva azt, hogy a csillagászati távcsövek és mikroszkópok által észlelt világ milyen új élményt tárhat a XX. század emberének szeme elé. Most, az okostelefonok és okosalkalmazások korában ez a világ még inkább kinyílik, és minden generációt meg tud szólítani a vizuális kommunikáció nyelvén a tömegkommunikáció technikai eszközeivel.

De hogyan tud az okostelefon új nyelvet adni a művészetnek, új értelmezést a befogadónak?

Az AR alkalmazás az angol augmented reality kifejezés rövidítése. Magyarul kiterjesztett valóságot jelent, amely átformálja a látott világot. Szinte utazást tehetünk a képbe, új virtuális kalandot kaphatunk, és ez a felfedezés egyben élményszerzést, rácsodálkozást és szórakozást is kínál. A lentikuláris hologramnak és egy holoboxnak köszönhetően felfedezhetjük a teret Kepes képeiben, de akár Michelangelo jól ismert, 5 méter magas Dávid-szobra mellett is találhatjuk magunkat. Mindez persze csak a virtuális valóságban történik meg, ám az erről készült fotó úgy hat, mintha a szobor valódiként állna mellettünk. A valóság és a vízió határai így mosódnak el az egri kiállításon, amely méltó rekonstrukciója a Kepes-hagyatéknak, ahol tudomány, művészet és technika közös varázslata ad maradandó élményt minden korosztálynak.